A nemrég közölt nemzetközi felmérés, a SANTORINI vizsgálat sem szolgált meglepetéssel, azaz a nagy és az igen nagy kardiovaszkuláris rizikójú beteg­csoportok esetében nem javultak lényegesen az antilipidémiás kezelések mutatói.¹ A betegek 23%-a és 21%-a nem részesül ilyen terápiában, sztatin-monoterápiát 58%-uk és 52%-uk kap, továbbá sztatin+ezetimib kombiná­cióban a betegek 19%-a és 17%-a részesedik. A medián LDL-koleszterin- (LDL-K-) érték 2,4 és 2,0 mmol/l, amely messze van az irányelvek szerinti ajánlottaktól.

Az ALL-HEART vizsgálat szerint a köszvényben rendszeresen használt allopurinol nem csökkentette a kardiovaszkuláris (CV) események számát ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegekben.

A Treat Stroke to Target (TST) vizsgálat új analízisében a stroke-on átesett betegek LDL-szint csökkentése és a koponyaűri vérzések kockázatának összefüggését keresték.

Az Egyesült Királyság biobankjának adatain elvégzett elemzés szerint a férfiak herediter hemokromatózisa miatt fellépő agyi vas-túltelítődés növeli a demencia kialakulásának kockázatát.

Dr. Christoph Diener (Duisburg-Essen Egyetem, Németország) a neurológia témakörében 2019. szeptemberében megjelent hat fontos tanulmányra hívta fel a figyelmet.

A szerotonint erősebben gátló antidepresszánsok használatához valamivel kevesebb ischaemiás stroke társul, mint a gyengébb neurotranszmitter gátlókhoz.

Jelenleg is vitatott, hogy az idősödő, de egyébként egészséges férfiak alacsony tesztoszteron szintjének kezelésére, szexuális működésének megőrzésére érdemes-e teszteszteron-pótló terápiát adni.

Egy új randomizált vizsgálat igazolta, hogy egyes latin-amerikai kórházakban relatíve olcsó beavatkozással javítható az ischaemiás stroke bizonyítékokon alapuló ellátása.

Hol tartunk most, 2018 nyarán a pitvarfibrilláció, a stroke-prevenció, az antikoaguláns terápia összetett kezelési stratégiájában? Indokolt megfo­galmazni a címben leírt kérdést. A pitvarfibrillációról szerzett ismereteink jelenleg nyugalmi, vagy inkább plató fázisban vannak. Az elmúlt időszak­ban nagyon sok publikáció, való életbeli elemzés jelent meg, egyik vagy másik direkt orális antikoaguláns (DOAC) prioritását kiemelve. Le kell szö­geznünk, hogy nincsenek megfelelő és jól kontrollált direkt összehasonlító vizsgálatok a rivaroxaban, a dabigatran vagy az apixaban vonatkozásában. Összességében azonban a REAFFIRM vizsgálat teljesebbé teszi a DOAC-okról alkotott képünket.

Az antikoagulációs kezelés okozta koponyaűri vérzések kockázatát jelezhetik előre az MRI vel fellelt agyszöveti mikrovérzések.